Ezeknél a fajtáknál nagyobb az ételallergia kockázata: így ismerd fel a tüneteit

Honnan lehet tudni, hogy a kutya biztosan az ételallergia jeleit mutatja-e? Milyen tünetei lehetnek? És mi a teendő, ha tényleg ez a gond? Cikkünkből megtudhatod.

A kutya esetében az ételallergia nem olyan gyakori, mint gondolnád. Ráadásul az ételallergia és az ételérzékenység könnyen összekeverhető, nemcsak a kutyatartók, hanem az állatorvosok részéről is.

Ekkora veszélyt hordoz a kutya számára az ételallergia

A valódi ételallergia azonnali immunológiai válasszal jár. Ennek klasszikus példája az anafilaxiás sokk, amely földimogyoró fogyasztása vagy méhcsípés után jelentkezhet. Ha valaki kapcsolatba kerül az allergénnel, légútjai elzáródhatnak, így előfordulhat, hogy nem tud lélegezni sem.

Kevésbé súlyos esetben az allergiás reakció nyomán különféle bőrgyógyászati tünetek léphetnek fel, jellemző a csalánkiütések és a duzzanatok megjelenése, illetve a viszketés.

Emellett felléphetnek gyomor-bélrendszeri panaszok is, mint a hányás vagy a hasmenés. Ezzel szemben az ételérzékenység egy krónikus állapot, amely gyakran nem jár immunológiai válaszokkal. Általában nem életveszélyes, de a kutya fiziológiai jólétének számos aspektusát befolyásolhatja. Gyakori jelei közé tartozik a hasmenés hányással vagy anélkül, a bőrpanaszok, a viszkető szőrzet, valamint a krónikus fül- vagy lábfertőzés.

A táplálékallergia gyakori tünetei a kutyáknál

Az allergiát az embernél a leggyakrabban tüsszögéssel és légúti problémákkal társítjuk, de a kutyáknál leginkább a bőrt és a gyomor-bélrendszert érinti. A táplálékallergiás kutyák körülbelül 10-15 százalékánál bőrpanaszok és gyomor-bélrendszeri tünetek egyaránt jelentkeznek, 20-30 százalékuknál pedig viszketés is tapasztalható.

Gasztroenterológiai vonatkozásban a gyakori, laza széklet, a hányás és a böfögés jellemző, míg a bőrt tekintve a viszketés a legáltalánosabb tünet.

Egy nemrégiben végzett tanulmány szerint a bőrgyógyászati praxisba kerülő kutyák közel 8 százalékának volt ételallergiája. Ez az allergiás bőrbetegségben szenvedő kutyák körülbelül egyharmadát tette ki. Ami a viszketés helyét illeti, egy vizsgálatban az ételallergiás kutyák az esetek 80 százalékában a fülüknél, 61 százalékában a lábuknál, 53 százalékban a lágyéki területen, 35 százalékában pedig a hónaljnál, az elülső lábszárnál vagy szemtájékon szenvedték el.

Több dologra is allergiásak lehetnek

Az ételallergia bármely életkorban előfordulhat, de a legtöbb kutyánál azután jelentkezik, hogy 2 évig fogyaszt egy bizonyos táplálékból. Egyes állatoknál ugyanakkor már 2 hónap után is előjönnek a tünetek.

De ha a tünetek megjelennek, azok hirtelen, súlyos formában jelentkezhetnek.

A legtöbb kutya egy vagy két allergénre reagál, körülbelül 20 százalékuk pedig többre, és nagyobb az esélye annak, hogy az állatok egy bizonyos fajtából vagy rokon fajtákból (például szarvasmarhákból, birkákból és szarvasokból) származó állati táplálékokra allergiásak.

Szakemberek azt is megfigyelték, hogy egyes fajtákra, például a cocker spánielre, a labrador retrieverre, a golden retrieverre, a német juhászkutyára, az uszkárra és a kínai shar peirre nézve az ételallergia nagyobb kockázatot jelent.

Sajnos az ételallergiára nincs más gyógymód, mint az ahhoz kapcsolódó táplálékok elkerülése.

Így segíthetsz kedvencednek

Dr. Bodó Andrea állatorvos kérdésünkre elmondta, a leggyakoribb allergének közé tartozik a csirke- és marhahús, illetve a tojás és a tej. Mint mondta, az ételallergia a leggyakrabban valóban a bőrt érinti, és vakarózásban nyilvánulhat meg.

Főleg a hónalj és a lágyék tájékán jelentkezhet bőrpír. Ezt a kutya később vakarással súlyosbíthatja, és felülfertőzheti.

A szakember szerint ételallergia gyanúja esetén eliminációs diétával lehet biztos diagnózist felállítani. Ennek lényege, hogy csak egyfajta fehérjét kaphat az állat, lehetőleg olyat, amit korábban nem. Emellett csak rizs ehet és vizet ihat, vagyis nincs etetés az asztalról vagy jutalomfalat.

„Hat, de inkább nyolc hét múlva, ha enyhülnek a tünetek, akkor provokálni kell egy másik fehérjével/húsforrással. Ha nincs allergiás reakció, akkor azt a húst eheti. Allergiás reakció esetén az adott húst többé nem kaphatja, és előröl kezdődik az eliminációs periódus. Ezzel a módszerrel lehet kiszelektálni azokat a húsféléket, amelyeket a későbbiekben megehet” – magyarázta az állatorvos.