Sokan nem is tudják mi az a frász, pedig fontos, hogy felismerd

Kedvencünk egészsége prioritás, és felelős gazdiként próbálunk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy megőrizzük azt. De sajnos vannak olyan dolgok, amiket nem tudunk megelőzni kiegyensúlyozott táplálkozással és elegendő testmozgással.

Ijesztő belegondolni, hogy vannak helyzetek, amiket nem tudunk kontrollálni és nehéz ebbe beletörődni. Sokszor ilyen egy betegség kialakulása is kedvencünknél: nincs beleszólásunk abba, hogy milyen genetikával érkezik és a szervezete hogyan reagál bizonyos dolgokra. Gyakran az epilepszia (vagy régies nevén a frász) is egyszer csak beköszön, látszólag a semmiből és akár egy életen keresztül kutyánkkal marad. Sajnos a valóságban nem ennyire „kedves” a helyzet, nem kopog be udvariasan, hanem beront, és ragaszkodik az ottmaradáshoz. Egy epilepsziás roham megterhelő az állat számára és kifejezetten ijesztő a gazdinak, hiszen az adott pillanatban nem sok mindent tehet annak érdekében, hogy segítsen a kutyusnak. Ennek ellenére fontos, hogy higgadtak maradjunk, és teret adjunk kedvencünknek.

Mi az epilepszia?

Az epilepszia az egyik leggyakoribb neurológiai elváltozás kutyáknál, megközelítőleg a populáció 0.75%-át érinti. Viszont amikor epilepsziáról beszélünk, általában az epilepsziás rohamot képzeljük magunk elé, ami csak egy része az egésznek. Az epilepsziás roham valójában „csak” klinikai tünete valamilyen idegrendszeri elváltozásnak, az agykéreg idegsejtjeinek tartós izgalmának. Ez többféleképpen megmutatkozhat:

• görcsös rohamok
• fejremegés
• nyáladzás
• vicsorgás
• végtagrángás
• csámcsogás, nyaldosás
• nyelvöltögetés
• fel-alá járkálás
• kapkodás

Az epilepsziás rohamot megelőzi az úgynevezett aura, ami nyugtalansággal, idegességgel, bujkálással jelentkezhet, esetleg ilyenkor nyáladzani vagy remegni kezd az eb. Változó, hogy mennyi ideig tart ez az állapot, néhány perctől kezdve akár órákon keresztül is produkálhatja ezeket a tüneteket. A rohamot a megnyugvás (posztiktális) periódusa követi, a kutya viselkedése még mindig furcsa, illetve (érthető okokból) zavart, letargikus.

Az epilepszia kategorizálása

Az epilepszia lehet elsődleges vagy másodlagos. Előbbi azt jelenti, hogy a vizsgálatok nem mutatnak agyi elváltozást, az epilepszia okai ismeretlenek, feltehetően öröklött vagy születési rendellenesség áll a hátterében. A másodlagos vagy tüneti azt takarja, hogy kimutatható valamiféle elváltozás.

Az epilepsziás roham lehet generalizált (gran mal), ami az agy mindkét féltekéjét érinti és az állat teljes testén látszódik. Ez a roham bilaterális, vagyis a szimmetria-tengely mindkét oldalára kiterjedő, önkéntelen izomrángást és vagy izommerevedést okoz. Ilyenkor nyáladzás és inkontinencia is felléphet, illetve életvesztéshez is vezethet egy-egy roham. Kevésbé gyakori formája a „fokális” vagy gócos roham, ami az agynak csak egy adott részét érinti, így a test oda tartozó területeire hat. Egy részleges roham generalizálttá válhat a lefolyása alatt.

Mi a teendőnk?

A roham lefolyása alatt nem sok mindent tudunk tenni kedvencünkért. Ha tudjuk, sötétítsük be a szobát, ezzel csökkentve az állatot érő külső ingereket. Fontos, hogy olyan helyen legyen, ahol nem tud bajt okozni magának – tehát nem tud leesni, illetve messze van olyan tereptárgyaktól, amikbe beverheti magát.

Egy ilyen eset nagyon ijesztő lehet, és gyakran érzi úgy a gazdi, hogy valahogyan nyugtatnia kéne az ebet, de ilyenkor fölösleges a simogatás és a babusgatás. Sőt, még veszélyes is lehet, hiszen ilyen állapotban a kutya magán kívül van, és megharaphatja még a róla gondoskodókat is. A legjobb, amit tehetünk, az az, hogy mérjük a roham idejét, és dokumentáljuk a lefolyását. Felvehetjük videóra is, így az állatorvos is láthatja, hogy milyen jellegű a roham. Ez még nem elegendő ahhoz, hogy megállapítsák az epilepszia okát, de jó kiindulási pont lehet. Fontos, hogyha 5 percnél tovább tart egy roham (amikor 5-10 percnél hosszabb, status epilepticusnak nevezik), akkor minél hamarabb juttassuk el kutyánkat állatorvoshoz.

Kiemelt szerepe van annak, hogy kedvencünk értő kezekbe kerüljön, mert ha „szerzett” az epilepszia, tehát valaminek a tünete, akkor elsősorban nem az epilepsziát kell kezelni, hanem az okot megszüntetni (abban az esetben, ha ez lehetséges). Ha nincs kézzel fogható oka a rohamoknak, akkor is orvosi ellátásban kell részesíteni az állatot, hiszen ajánlhatnak gyógyszereket, amikkel kordában tarthatjuk a betegséget. Sajnos az epilepszia nem gyógyítható, és nincsen ellenszere, de a legtöbb esetben egy kis odafigyeléssel teljes értékű életet biztosíthatunk kedvencünknek.