„Ha bármilyen puklit találunk a kutyán, irány az orvos!” – Dr. Szabolcs Nóra

A tegnapi napon megrendezésre került DOGZ Fesztivál és Konferencián dr. Szabolcs Nóra onkológiai és lágyszervi sebész, a Gordiosz Kisállatsebészeti és Onkológiai Központ alapító tagja is megtartotta rendkívül profi módon felépített, mégis nagyon emberi szempontból megközelített előadását, amely mind a szakmabeliek, mind a laikus kutyások számára felbecsülhetetlen ismeretanyaggal szolgálhatott.

A 10 évesnél idősebb kutyák közel fele szenved rákos megbetegedéstől, ám a fiatal kutyáknál sem ritka. És mint megtudtuk, az esetükben még agresszívebb formában léphet fel, ugyanis a szervezet még ifjú, ezért az osztódásra képes sejtek is gyorsabban fejlődhetnek, gyorsabban építhetik át a normál szöveteket és nyomhatják el a szerveket. A daganatos megbetegedések bármely kutyát érinthetik, így nagyon fontosnak tartjuk, hogy a dr. Szabolcs Nóra előadásában elhangzott intelmek a lehető legtöbbekhez eljussanak!

Mitől alakulnak ki rákos megbetegedések?

Ahogy azt a bevezetőben is kiemeltük, a tumor korlátlan, osztódásra képes sejtek csoportosulása. Minden szervezetben naponta több ilyen sejt képződik, de az immunrendszer ezeket rendezi. Ha ez nem történik meg, akkor a daganat átépíti a normál szöveteket és elnyomhatja a szerveket. A jóindulatú daganatok általában lassan növekszenek és jól körülhatároltak, míg a rosszindulatú daganatok növekedése gyors, gyakran kontrollálatlan és invazív, behatolva a környező szövetekbe. Az utóbbi általában áttéteket is képez, és nagyobb eséllyel tér vissza a műtéti beavatkozások után is.

A rákos megbetegedések multifokális betegségek, amelyek gócokban fordulnak elő, és genetikai hajlam is befolyásolja. Tehát esetében a tenyésztésnek is nagy szerepe van, ugyanis a tenyésztés szembemegy a természetes szelekcióval, és gyakran inkább formára és külső jellemzőkre szűr a funkcióval szemben. A doktornő kiemelte továbbá, hogy mivel kutyáinkat jól tartjuk, az élettartamuk is hosszabb, a kor előrehaladtával pedig a hibaelhárító mechanizmus is romlik.

A kialakulás tekintetében nincs hatásunk a táplálékra (még ha a legminőségibb eledelt vesszük, annak alapanyagait akkor is az a Föld nevelte, ami a mi ételünket is), a légszennyezésre, a dohányzásra, az elektroszmogra, az UV-sugárzásra. (Persze ezeknek a hatásai valamilyen formában mérsékelhetőek, mégis, alapvetően négylábú barátaink is abban a világban élnek, mint mi.)

Amire azonban mindig hatással lehetünk

Szabolcs doktornő felhívta arra a figyelmünket, hogy a tumor melegágya a gyulladás, így kiemelten fontos, hogy minden viszkető, irritált, vérző képletet, amit a kutyán találunk, meg kell mutatni az állatorvosnak. És itt utalnánk vissza a cikk címére is: „Ha bármilyen puklit találunk a kutyán, irány az orvos!”

Bár az allergiát sokan nem tartják komoly problémának, kiderült, hogy tulajdonképpen általa a szervezet folyamatosan egy felhergelt állapotban van, ami egyik pillanatról a másikra átfordulhat. Mindent meg kell tenni azért – és itt emelnénk ki, hogy a fehér színű ebek különösen érintettek –, hogy csitítsuk az immunrendszert. Remek készítmények vannak már a piacon, mindenképpen egyeztessünk ezekről az állatorvossal!

És végül, de nem utolsósorban, a hormonokat is van lehetőségünk szabályozni. A doktornő elmondta, hogy ha nem akarjuk kedvencünket tenyészteni, akkor több bajt okoznak a hormonok, mint amennyi előnyük van. Az első tüzelést a szukáknál érdemes megvárni, mert hasznos az első hormonális bumm, aztán azt javasolja, hogy egyeztetve az orvossal, ütemezzük be az ivartalanítást. Fontos adat, hogy Magyarországon az emlődaganat a leggyakoribb a kutyáknál.

Így védekezhetsz a rákos megbetegedések ellen

A testfelszínen lévő daganatok lehetnek folyadékkal telt duzzanatok, sosem gyógyuló sebek, csomók. „A kutyák és macskák sebei nagyon jól gyógyulnak, tehát ha nem gyógyul egy sérülés, akkor gyanakodjunk” – emelte ki dr. Szabolcs Nóra, aki 2015 óta foglalkozik kizárólag onkológiai és egyéb lágysebészeti betegek műtéti ellátásával.

A láthatatlanul fejlődő daganatokat gyakran akkor vesszük már csak észre, amikor túl késő, ugyanis szinte minden esetben tünetszegények. A legtöbb esetben annyit érzékelhetünk a kutyán, hogy esetleg fogyni kezd, étvágytalan, válogatós lesz, sokat alszik, agresszív viselkedést mutat, vagy elveszíti játékosságát. Ezeket elolvasva valószínűleg te is látod, hogy ezeket mindegyikét ráfoghatjuk egy öregedő kutyára is, így rendkívüli módon észnél kell lenni. Talán túlzásnak tűnhet, de nagyon jól ismered a kutyádat, így érdemes kikérni egy szakértő véleményét, ha változást észlelsz a viselkedésében.

És itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, amely az előadás egyik legfontosabb eleme volt. A vér és vizeletvizsgálat sok esetben nem mutatja ki a rákos megbetegedés meglétét! Végeztessünk el minden évben vérvételt, mellkasröntgent, hasi ultrahangot. 7-8 éves kor után ezek a vizsgálatok összefoglaló néven geriátriai szűrés néven kérhetők. Rengeteg állat fennakad ezeken a teszteken!

És ne felejtsük el, hogy minél kisebb egy daganat, annál kezelhetőbb, annál egyszerűbb lesz a műtét utáni felépülés folyamata is! Tehát ne essünk abba a hibába, hogy majd foglalkozunk vele, amikor növekszik! Egy daganat növekedése nem lineáris, és mire észbe kapunk, lehet, hogy már késő lesz. Még ha meg is lehet operálni, nagyobb esélyünk lesz arra, hogy később megjelennek az áttétek.

Dr. Szabolcs Nóra: „Az onkológia a kutyák világában még mindig egy mostohagyermek”

Szabolcs doktornő már a legeslegelején kiemelte, hogy tapasztalata szerint rosszul közelítjük meg a daganatos betegségben szenvedő kutyákat. Nagyon sok rákfajtát lehet ugyanis gyógyítani, ha időben lépünk. Az onkológiai beteg tehát nem halálos beteg, de krónikus, így a műtét után is folyamatosan orvoshoz kell majd vele járni, kezeléseket kell majd kapnia. De nem szabad elfelejteni, hogy az esetek nagy százalékában még hosszú éveken keresztül magunk mellett tarthatjuk ezeket az állatokat jó életminőségben. Erre sokan megrántják a vállukat, hogy de mi az a plusz 1-3 év? Ha egy átlagos kutya 15 éves élettartamához viszonyítjuk azt az 1-3 évet, máris láthatjuk, hogy ez egy kutya életkorának az ötödét is jelentheti.

„A daganatok úgy működnek, mint a jéghegy. Amit mi látunk, az a daganat csúcsa csupán. Ha tudjuk, hogy mivel állunk szemben, hiába néz ki akár rettenetesen, megműthető úgy, hogy ne legyen baj.” Itthon szerencsére utókezelésként alkalmaznak már sugárterápiát és kemoterápiát is, valamint kaphat a kutya különböző immunstimulánsokat is, amelyek sokat segíthetnek, ugyanis „a daganatos megbetegedés folyamatos harc a daganat és az immunrendszer között.” Ha pedig egyelőre a megelőzés a cél, az állatorvossal egyeztetve válasszunk a kutyának egy olyan immunerősítő készítményt, amely feltölti a szervezetet.

Fogadjuk meg Dr. Szabolcs Nóra tanácsait, és vigyük el a kutyát minden évben vérvételre, hasi röntgenre és ultrahangra is, kapjon immunerősítő készítményeket, kezeljük az allergiáját és a gyulladásait, sebeit, ha vannak, ivartalaníttassunk, és ha változik a viselkedés, vagy puklit, nem gyógyuló sebet találunk rajta, vigyük el az állatorvoshoz, és ne halogassuk az operációt!