A legtöbb kutyafajta erősen beltenyésztett: ez a különleges fajta tekinthető a legegészségesebbnek

Egy új tanulmány szerint a beltenyésztés hozzájárul a betegségek és az egészségügyi problémák előfordulásának gyakoriságához. Mely fajták bizonyulnak kivételnek?

A kutyafajtákat gyakran jellegzetes tulajdonságaikról ismerik fel: a tacskót rövid lábairól, a mopszot ráncos arcáról, a dalmatát foltos bundájáról. Sajnos a genetika, amely a különféle fajtáknak sajátos tulajdonságaikat adja, gyakran a beltenyésztés eredménye.

Kik a legegészségesebbek?

Sokan úgy vélik, a keverékek számítanak a kutyák között a legegészségesebbnek, de van néhány fajtatiszta eb is, ami kiemelkedik a többi közül. Ilyen például a jack russell terrier, a basenji, az ausztrál pásztorkutya, illetve az uszkár, az amerikai staffordshire terrier, a fáraókutya, a sarkvidéki fajták, illetve az ausztrál juhászkutya is.

Kutatók vizsgálták a beltenyészetet

A Canine Medicine and Genetics folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy a kutyafajták többsége erősen beltenyésztett, ami hozzájárul a betegségek és az egészségügyi ellátás költségeinek növekedéséhez.

„Elképesztő, hogy a beltenyésztés mennyire számottevő az egészségre nézve” – ​​mondta Danika Bannasch kutató. „Míg a korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a kistestű kutyák tovább élnek, mint a nagyok, addig senki sem számolt be morbiditásról vagy egy-egy betegség jelenlétéről. Ez a tanulmány feltárta, hogy ha az ebek kisebbek és nem beltenyésztettek, akkor sokkal egészségesebbek, mint a nagyobb kutyák magas beltenyésztéssel.”

A beltenyésztés befolyásolja az egészséget

A genetikai elemzés alapján 227 fajta esetében az átlagos beltenyésztés megközelítette a 25%-ot. Ez a szint jóval meghaladta azt, ami akár az emberek, akár a vadon élő állatok számára biztonságos lenne. Emberben a beltenyésztés magas szintje (3-6%) összefüggésbe hozható betegségek és egyéb egészségügyi problémák megnövekedett gyakoriságával.

„Más fajokból származó adatok, valamint az olyan betegségekre való hajlam, mint a rák és az autoimmun betegségek, rávilágítanak a kutyák magas beltenyésztésének fontosságára az egészségük szempontjából” – mondta Bannasch.

A kutatók együttműködtek a Wisdom Health Genetics-szel, a kisállat-genetika világelsőjével, hogy a lehető legnagyobb mintát kapják az elemzéshez. A Wisdom Health adatbázisa a világ legnagyobb kutya DNS-adatbázisa, amely segít a kutatóknak 227 fajtából származó 49378 kutyáról adatokat gyűjteni – elsősorban európai forrásokból.

Egyes fajtáknál magasabb a beltenyészet előfordulása

Szóval, mitől beltenyésztettebb egy kutyafajta, mint mások? Bannasch elmagyarázta, hogy ez gyakran egy kis alapító populáció kombinációja, amelyet a fajta bizonyos tulajdonságainak erős szelekciója követ – gyakran inkább megjelenés alapján. Mindig is érdekelte egyes fajták populációszerkezete. Néhány évvel ezelőtt különösen a dán-svéd őrkutya iránt érdeklődött. Beleszeretett kompakt méretébe és intelligenciájába, és végül Svédországból szerzett be egy példányt.

Bannasch felfedezte, hogy a dán-svéd őrkutyák beltenyésztési szintje alacsony a viszonylag nagy, 200 fős alapítópopulációjukból és a funkciójukra való tenyésztésükből fakadóan. A fajta kialakulásánál a külső jegyek csak másodlagos szempontnak minősültek. Az Agria Insurance Sweden által összegyűjtött egészségügyi adatok szerint a dán-svéd őrkutya az egyik legegészségesebb fajta.

A vizsgálat azt is feltárta, hogy jelentős különbség van a brachycephal (rövid koponya és pofa) és a nem brachycephal fajták között. Bár ez a megállapítás nem volt váratlan, a kutatók eltávolították a brachycephal fajtákat a beltenyésztés egészségre gyakorolt ​​hatásainak végső elemzéséből.

A genetikai sokféleség megőrzése

Végül Bannasch azt mondta, nem biztos abban, hogy van kiút a beltenyésztett fajtákból. Az emberek felismerték, hogy pusztán törzskönyvek alapján egyezéseket létrehozni félrevezető. A beltenyésztés-kalkulátorok nem nyúlnak vissza elég messzire egy kutya genetikai vonalán. Így ez a módszer nem javítja a populáció beltenyésztésének általános magas szintjét.

Vannak más intézkedések is, amelyekkel meg lehet őrizni a fajta genetikai sokféleségét és egészségét – mondta. Ezek közé tartozik a tenyészpopulációk gondos kezelése a meglévő genetikai sokféleség további elvesztésének elkerülése érdekében, a tenyésztők oktatása és a beltenyésztés szintjének a közvetlen genotipizálási technológiák által lehetővé tett monitorozása révén.

A genetikai diverzitás növelése érdekében javasoltak vagy már végeztek keresztezéseket egyes fajták esetében. De ügyelni kell arra, hogy ezek hatékonyan növelik-e az általános fajtadiverzitást, és ezáltal csökkentik-e a beltenyésztést – mondta Bannasch. Különösen azon néhány fajtánál, ahol alacsony a beltenyésztési szint (például a mudi), minden erőfeszítést meg kell tenni a jelenlévő genetikai sokféleség fenntartására.