Az ivartalanított kutyák valóban tovább élnek? Tudósok mondták ki, mi az igazság

Sok gazda a nem kívánt szaporulat mellett azért is ivartalanítja kedvencét, hogy az tovább éljen. Hogy mennyi ennek a hiedelemnek a valóságalapja, arról egy kutatásban bizonyosodtak meg.

A legtöbb orvos, állatvédő és felelős kutyatartó azért sürgeti a sterilizálást, mert annak hála megakadályozható, hogy számolatlanul szülessenek a gyakran csak problémát jelentő utódok. Hogy ezen kívül milyen pozitívumot jelent a kutya ivartalanítása, az a Georgiai Egyetem munkatársait is érdekelte.

Több mint 40 ezer kutya esetét vizsgálták

A Georgiai Egyetemen összesen 40139, már elhunyt eb élettörténetét elemezték a kutatók, választ keresve arra, van-e összefüggés az állat ivartalanítása és az élettartama között. Az elemzések azt mutatták, hogy míg az ivaros kutyák átlagosan 7,9 évig éltek, addig az ivartalanított jószágok 9,4 évig boldogították a gazdit. Ez pedig közel két év előnyt jelent a sterilizált négylábúak javára.

Fontos kiemelni, hogy maguk az elemzéseket végző kutatók hangsúlyozták, a vizsgált esetekben a teljes állomány halálozási kora alacsonyabb volt, mint általában a kutyapopulációé. Ezt megmagyarázza, hogy a használt adatokat különféle állatorvosi klinikák adatbázisából kapták. Tehát a kutyák eleve betegek voltak, vagy valamilyen kezelés alatt álltak.

A halálozás oka is különböző

Az már a vizsgálat előtt is ismert volt, hogy a műtéten átesett állatok tovább élnek, mint ivaros fajtársaik, arra azonban a tudomány nem tudott választ adni, hogy miért. A georgiai vizsgálat úgy néz ki, erre is talált egyfajta magyarázatot, ami részben világossá teszi a két csoport életkora közti különbséget: míg az ivartalanított ebek túlnyomórészt valamilyen daganatos vagy autoimmun betegségben haláloztak el, addig a szaporodóképes kutyák többsége valamilyen fertőző kórt kapott el, vagy trauma érte.

A nemi hormonok szerepe

A Kaliforniai Egyetemen is kutattak a témában. Vizsgálataikból kiderült, hogy egyes kutyafajták esetében a korai ivartalanítás bizonyos egészségügyi gondok fokozott kockázatával járhat együtt, mint például az ízületi rendellenességek, beleértve a csípő- vagy könyökízületi diszpláziát, a koponya keresztirányú repedését vagy szakadását, valamint egyes rákbetegségeket, mint például a limfóma, hízósejt-daganat, hemangiosarcoma és osteosarcoma.

Ezek az eredmények nem meglepőek. A nemi hormonok hatással vannak a pszichológiai fejlődésre, valamint az izmok növekedésére, a csontrendszerre, a szív- és érrendszerre és az immunrendszerre is.

Bizonyos rákfajták kockázatát csökkenti

Beszélnünk kell arról is, hogy a megfelelő időben elvégzett beavatkozás bizonyos rákfajták kialakulásának kockázatát csökkenti. Igaz ez az emlődaganatra is, amely az egyik leggyakoribb daganattípus a nőstény kutyák esetében. Ugyanez igaz a here-, valamint a prosztatarákra is, ami az idős kanok tipikus betegsége. A petefészek- és méhdaganat kialakulásának esélye pedig nullára csökken, hiszen a műtét során többnyire nem csak a petevezetéket kötik el, hanem eltávolítják magukat a szaporítószerveket is.

Mikor érdemes ivartalanítani a kutyát?

Az ivartalanítás kapcsán tehát a másik nagy kérdés, hogy mikor érdemes elvégezni a beavatkozást? Korábban gyakran életkorhoz, pontosabban hónaphoz kötötték a beavatkozás megejtésének dátumát, ám az Amerikai Állatorvosi Szövetség a visszajelzések alapján arra jutott, hogy helyesebb mindig az adott állat fajtája, mérete, valamint egészségi állapota alapján dönteni.

Mivel a különböző fajtájú, illetve méretű kutyák különböző életkorokban érnek, így a kisebb korban végzett ivartalanítás nem feltétlenül rossz minden ebnek. A kisebb testű ebek már 6-9 hónapos korban ivarérettek lehetnek, míg a nagyobb fajtáknál ennek az ideje csak 16-18 hónapos korban jön el. Emiatt nem lehet általános szabályt felállítani az ivartalanítás idejét illetően. A döntés így mindig az állatorvosé legyen.