Ezért alszik kétszer annyit a kutyád, mint te: nem a lustaság az oka
2020. november 30
2020. november 30
Egyáltalán nem szabad lustának nevezni a kutyákat csak azért, mert többet alszanak, mint az emberek. Ennyire van szükségük ahhoz, hogy szervezetük optimálisan működjön.
Nem meglepő, hogy a kutya és az ember természetes alvási ciklusa ennyire eltér egymástól. Bár mindketten az emlősök családjába tartozunk, ősi beidegződéseikből kifolyólag az ebek kissé máshogy építették fel a napirendjüket már farkaskoruktól fogva.
A tudomány jelenlegi állása szerint az emberek között többféle alvásigényű típus létezik – gondoljunk csak az úgynevezett pacsirtákra, tehát azokra, akik inkább reggel, délelőtt aktívak, illetve a baglyokra, akik estére pörögnek fel. Azonban társadalmunk leginkább az éjjeli alvás – nappali ébrenlét-rendszerre rendezkedett be, s legtöbben így is élik az életüket.
Mivel a kutyafélék többnyire alkonyatkor és éjjel vadásznak, a kimaradt alvásmennyiséget a nap folyamán kell pótolniuk. Egy egészséges felnőtt kutyusnak 12-14 órányi szundításra van szüksége vitalitása fenntartásához. A kölykök azonban akár 20 órát is eltölthetnek szendergéssel, az idősebb állatok pedig valahol a kettő között, kb. 16-18 órányi alvással tudnak jól funkcionálni.
Az emberek és a kutyák agyában is ugyanazok az agyhullámok mérhetőek alvás közben, ám az emberek alvási szakaszai jóval hosszabbak, illetve több bennük a mélyalvási fázis. Az ebek több rövidebb ciklust élnek meg, és a REM, azaz a gyors szemmozgásos periódusba is sokkal hamarabb lépnek be, mint mi. Ekkor látjuk, hogy álmukban futnak, morognak, csaholnak.
Normál esetben az ember 70-90 perccel elalvás után tapasztalja meg az első REM-szakaszt, a kutya viszont már 10-20 percen belül színes álmokat kezdhet látni. Viszonyításképp: a narkolepszia nevű alvászavarral küszködő emberek 15 percen belül lépik át ezt a határt, de más tényezők, például egyes gyógyszerek szedése vagy a depresszió is hasonló tünetekkel járhat.
Mivel a kutyák ősi, kódolt szokásai nem halványultak el teljesen, számukra szinte egyáltalán nem jár hosszú távú negatív hatásokkal, ha egy-egy rövidebb alvásból felkelti őket valami. Az emberek azonban másképp vannak berendezkedve. A REM-szakasz mellett 4-féle NREM, azaz Non-REM (szemmozgással nem kísért) alvási fázist különböztetünk meg 1-től 4-ig, a 4-es jelöli a legmélyebb alvást. A teljes alvásidő második szakaszában már csak az 1-es, a 2-es és a REM váltakozik. Ha ebből a szakaszból valamilyen külső tényező felébreszti az embert, a következő éjszakán a test hosszabbra nyújtja ezt a periódust egészen addig, amíg be nem hozza a lemaradást. A kutyáknak erre nincs feltétlenül szükségük.
Ahogyan az emberek, az ebek is szenvedhetnek alvásképtelenségtől, amelynek okai általában hasonlóak a mieinkhez:
A kutyáknál is megfigyelhető az alvási apnoé, mely során alvás közben kis ideig szünetelhet a légzés, ami akár életveszélyes állapotba is sodorhatja kedvencedet. Fokozottan érintettek a nyomott orrú és az elhízott ebek. Mivel ez a betegség az alvásminőségen is ront, a kutya éber állapotban is lehet kimerült vagy ingerlékeny. Természetesen ez az állapot mielőbbi orvosi segítségért kiált.
Összegezve elmondhatjuk, hogy mivel rövidebb szakaszokban alszanak, ráadásul sokkal hamarabb és gyakrabban ébrednek, mint mi, a kutyák valójában nem lustábbak az embernél, csupán más beosztás szerint képzelik el az ideális napot. Egy kiadós séta vagy más fárasztó tevékenység után napközben is jólesően szundítanak egyet – minél méretesebb az eb, annál aluszékonyabb – , hogy aztán ismét energikusan folytassák a kutyalétet. Amikor pedig otthon hagyjuk őket a lakásban, már csak az unalom elűzése érdekében is alszanak, hogy aztán frissen, játékra készen siessenek elénk, amikor megérkezünk.
(Képek: Getty Images Hungary)
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek