A kutyapelenka káros is lehet: nem mindegy, hogyan használod

Napjainkban számos praktikus holmi érhető el házi kedvenceink számára is. Köztük a kutyapelenka, amely nagyon meg tudja könnyíteni a mindennapokat – ugyanakkor rosszul alkalmazva akár tönkre is teheti azokat! Nézzük, milyen esetben és miként érdemes használni.

Először is tisztázzuk, hogy jelen esetben kutyapelenka alatt nem a fenékre erősíthető pelusra gondolunk, hanem a földre teríthető változatra. Az előbbit elsősorban egészségügyi okokból (bénulás következtében fellépő vagy időskori inkontinencia, esetenként tüzelés idején, időszakosan műtéteket követően stb.) használják, míg a leteríthető változatot szobatisztaságra nevelés, utazás idejére is ideális. Ettől függetlenül orvosi szempontból is hasznos lehet, de most a praktikum felől közelítjük meg a kérdést.

Mikor ajánlják a kutyapelenka használatát?

Ezeket a vékony, de nagy nedvszívó képességű kutyapelenkákat (megjegyeznénk, hogy a mezei, embereknek szánt ágybetét is be tudja tölteni ezt a szerepet) roppant egyszerű használni: csak le kell teríteni a kívánt helyre, majd odaszoktatni a kutyát. Az eb méretétől függően többadagnyi vizeletet is magába tud szívni, viszonylag szagtalanul.

A legtöbbször kölykök mellé ajánlják a szobatisztaságra nevelés időszakára, amikor még gyakoribbak lehetnek a balesetek a házban. Ha le van helyezve egy (vagy néhány; attól függ, ki milyen módszerrel neveli a nebulót) ilyen pelus, és a kiskutyát arra trenírozzuk, hogy bent ott végezze el a dolgát, az egyszerűbbé teszi a takarítást. Főleg addig van fontos szerepe ennek a megoldásnak, amíg kedvenced nem kapta meg az első körben beadandó oltásait, és az állatorvos sem javasolja, hogy kividd az utcára.

Felnőtt kutyáknak akkor lehet szükségük kutyapelenkára, ha utaztok, és megeshet, hogy hosszabb ideig nem lesz lehetőségetek kimenni. Például egy repülőúton. Ilyenkor érdemes a szállítódoboz aljába teríteni egy pelust.

Mik lehetnek a hátrányai a kutyapelenka használatának?

Ha nem a négylábú egészségi állapota indokolja a használatot, úgy érdemes mérlegelni, valóban be szeretnéd-e vezetni mindennapi használatra az eszközt. Bár a szobatisztává válásban segítségetekre lehet, ugyanakkor az ellenkezőjére is van példa: a kiskutya olyannyira hozzászokik a használatához – amiért még meg is dicsérik –, hogy nem is akarja abbahagyni. Persze, mondhatod, hogy akkor nem teszel ki neki. De ilyenkor előfordulhat, hogy más, hasonló helyet keres magának, például a szőnyeget. És akkor megint ott vagytok, mint a tanulás legelején. Így érdemes erősen átgondolni, valóban segítséget fog-e jelenteni az eszköz.

Ami pedig roppant veszélyes, éppen ezért a kiképzők is felhívják rá a figyelmet, hogy a mindenre kíváncsi, éppen fogzó, világot felfedező kiskutyák gyakran szét is rágják a holmit. Ez pedig a benne lévő nedvszívó réteg és a műanyag borítás miatt is igen kockázatos, pláne, ha le is nyelik a darabokat.

Másrészt, és sajnos ez is bevett gyakorlat, a kutyapelenka sokaknál a séta alternatívája, és mint egy macskaalom, úgy funkcionál. Ha van hova ürítenie az ebnek, akkor nem is kell kivinni. Jobb esetben ez csak kevesebb sétát jelent, de van, hogy egy esős, hideg napon a gazda inkább ki sem mozdul. Szerencsére van pelenka a lakásban… Hangsúlyoznánk, hogy ezt nem mindenki nemtörődömségből teszi, sőt, épp hogy jót akar a kedvencének, és még a széltől is óvná. De ez a kutyák esetében nem így működik! Számukra a sétálás nem egészségügyi séta a kis- és nagydolgok elvégzésére, hanem a fizikai és a mentális jóllétük alapja.