Gyakori tévhitek kutyád etetésével kapcsolatban: nem feltétlen a csirke okozza az allergiát

A kutyák etetésével kapcsolatban számos tévhit kering, amit ha sokan elhisznek, árthatnak is kedvenceiknek. Megpróbáljuk eloszlatni a leggyakoribbakat.

Minden felelős gazda a legjobbat szeretné négylábú társának. Igyekeznek tájékozódni, mivel tehetik kutyájukat még egészségesebbé, boldogabbá. De számos olyan tévhit kering, amit ha elhisznek, akaratlanul is árthatnak kedvenceiknek. Ezek közül veszünk sorra néhányat.

A csirke allergiát okoz

Először is fontos tisztázni, hogy kutatások szerint a kutyák leggyakrabban nem a csirkehúsra, hanem a marhahúsra allergiásak. Az utóbbi években rendkívül megugrott azon mondatok száma, miszerint: „az én kutyám allergiás a csirkére”. Már megszokhattuk, hogy mindig vannak olyan ételek, amiket először a társadalom szinte csodaszernek kiált, aztán később ellenségnek kiáltják ki. Ilyen volt például a cukor, a tej és most a csirke is. A hangsúly azonban a mértékletességen van. Például a mértéktelen cukorfogyasztás közismerten káros, de szervezetünknek szüksége van rá (megfelelő mennyiségben).

Sokan néhány vakarózás után már egyből allergiát kiáltanak. Azonban igen nehéz és hosszadalmas folyamat megállapítani, hogy valóban arról van-e szó, illetve valóban a csirke (pontosabban annak fehérjéje) okozza-e. Az allergia nem összekeverendő az intoleranciával, ami azt jelenti, hogy a szervezet nem képes megfelelően lebontani egy bizonyos ételt vagy rosszabb esetben ételeket. Ilyenkor alakulhat ki hasmenés, hányás (pl: laktózintolerancia).

Intolerancia esetén az elfogyasztott mennyiség függvényében súlyosbodnak a tünetek. Míg az allergiánál csak egy minimális mennyiség is kiválthatja a szimptómákat. Az allergia jellemző tünetei a vakarózás, lábnyalogatás, -rágás.

Dr. Fodor Kinga állatorvos szerint az eleségallergia esetében 90%-ban nem a csirkehús az allergén, a bőrgyulladásokat pedig 70%-ban nem is allergia okozza. Ha pedig mégis, azok 94%-ban nem táplálékallergiától vannak. Ahhoz, hogy biztosan meg lehessen állapítani, hogy kutyád allergiás a csirkében lévő fehérjékre, úgynevezett eliminációs diétára van szüksége. Ezt minimum három hónapig kell folytatni, miközben elhagyod kutyád étrendjéből azokat az összetevőket, amikre gyanakszol, hogy allergének.

A házi koszt jobb a gyárinál

Ahhoz, hogy valaki saját maga főzzön kedvencére, mindenképp szükséges kikérni legalább az állatorvos, de még jobb, ha kisállat-dietetikus véleményét, és megfogadni tanácsait. Ugyanis előfordulhat, hogy az eb étrendjéből hiányoznak bizonyos összetevők, vagy azok arányai nem megfelelőek. Európában rendelet írja elő, hogy kutyaeledelbe csak olyan állati maradvány kerülhet, ami emberi fogyasztásra is alkalmas. Az interneten számos olyan recept található, amiben leírják, hogyan főzz kedvencedre. Ezeket mindenképp fenntartással kell kezelni, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy egy dietetikus egyetértene velük. Sokszor a különböző összetevők megvásárlása pedig jóval drágább, mintha minőségi táppal etetnél. De mind közül a legfontosabb az, hogy csak olyan ételt adj kutyádnak, ami biztonságos számára. A túl zsíros, fűszeres maradékok, a hőkezelt csontok, édesítőszeres, cukros ételek rendkívül ártalmasak, akár halálosak is lehetnek.

Minél több a fehérje, annál jobb

Amikor tápot vásárolsz kutyád számára, érdemes a csomagolás hangzatos szlogenjein túl megnézi a termék hátoldalát is. Itt az egyik legfontosabb információ az, hogy mennyi fehérjét tartalmaz. Ideális esetben listán a hús szerepel az első helyen, ez jelzi azt, hogy abból van a legtöbb. Egy felnőtt kutya fehérjeigénye 18-25%. Nem csupán a túl kevés, de a túl sok fehérje fogyasztása is káros lehet. Utóbbi esetben az állat elhízhat, illetve veseprobléma alakulhat ki nála. A csak hússal való etetéstől különböző hiánybetegségek léphetnek fel!

Fontos a változatos étrend

Valóban kedves, hogy a gazdák arra is gondolnak, hogy kutyájuk ne unjon rá egy-egy eledelre. Hiszen ki akarná egész életében mindig ugyanazt enni? A tévhitekkel ellentétben az ebeknek ez nem probléma. Emésztésüknek kifejezetten jót tesz a rendszeresség, ha pedig ezt megbontjuk, az új eledel elfogyasztása akár hányáshoz is vezethet. Új tápra szoktatásnál pont emiatt adjuk a kettőt egy ideig keverve, fokozatosan csökkentve a régit, ezzel arányosan növelve az újat.

A magasabb árkategóriás eledelek dilemmája

Lehet, hogy egy rendkívül olcsó és egy magasabb árkategóriás termék összetevői látszólag szinte megegyeznek. Abban azonban biztos lehetsz, hogy az előbb említett eledel összetevői kevésbé bizalomgerjesztő forrásból származnak, mint az utóbbié. A legtöbb esetben azonban nem egyeznek ezek a listák a különböző árkategóriák között.

Fontos, hogy az összetevőkön túl az adagolási útmutatót is olvasd el. Jól megfigyelhető, hogy sok esetben a rosszabb minőségű tápokból kétszer annyit kell adni, mint a minőségiekből. Ebből következik, hogy kétszer olyan gyorsan el is fogy. Jóval kevésbé táplálóak az előbb említett eledelek, hiszen nem értékes összetevőkkel vannak tele (itt érdemes megfigyelni, mi szerepel az összetevői lista elején, amiből a legtöbb van, az áll az első helyen). A tartósítószerekkel, színezékekkel, mesterséges anyagokkal csalogatóbb ízűvé, illatúvá tett tápok nem szolgálják kutyád egészségét, szervezetük csak nagyon kis részüket tudja hasznosítani. Így válnak teljes pénzkidobássá.

A vitaminnal nem lehet túlzásba esni

A különböző táplálékkiegészítők, vitaminpótlók hasznosak tudnak lenni. De csak akkor, ha helyesen adagolják őket. Ha ilyet alkalmaznál, először érdeklődj állatorvosodnál, melyiket javasolja és milyen mennyiségben. Ellenkező esetben akár többet árthat kutyádnak, mint amennyit használ. A különböző csonterősítő, kalciumtartalmú készítmények alkalmazása remek példa erre. Egy megfelelő minőségű eledellel táplált, egészséges kutyának nincsen szüksége ilyen étrend-kiegészítőre. A túlzott foszfor- vagy kalciumbevitel anyagcsere problémákat is okozhat. A feleslegesen bevitt ásványi anyagok akár károsíthatják is az ebek csontozatát. Növendékkorban a túlzott kalciumbevitel porcfejlődési problémákhoz vezethet. Éppen ezért tartalmaznak a növendékeknek készített eledelek kevesebbet ebből. Táplálékuk mellé nem szükséges, sőt káros lehet csonterősítőt szedni.

(Képek: Getty Images Hungary)